Hát élt egy Kígyó – rég –, szomszédja Órás volt
(Órás számára jobb volna szomszédnak más).
Így szól az üres Has: „Gyerünk, itt e szép bolt!”
Bémegy és szimatol, túr, ás;
Csak vas Reszelőt lel, s rágja, mint rágott Port.
A Vasreszelő mond – nem haragszik ő, sőt – :
„Botor állatka! miben töröd Főd?
Akit rágsz, keményebb, mint te!
Ostoba kicsi Kígyóm, ó,
Magnyit sem haraphatnál le,
Nem vón’ fél fogadra sem jó,
S már nem maradna szádban fog.
Rajtam csak Idő foga fog!”
Ez itt tinéktek szól, akikben az agy lágy,
S mert semmire sem jó, harapni, marni vágy.
Hasztalan zúgtok mint egy kas.
Azt hiszitek, hogy árt a szépnek szú vagy nyű,
S kisebb lesz a nagy mű?
Számotokra az réz, gyémántkő, acél – vas!
Hagyományos, jambikus fordítás:
Volt hajdan egy Kígyó, Órás szomszédja volt
(Szomszéd lehetne jobb Órás számára más is).
Korogva szól a Has: „Gyerünk, épp itt e bolt!”
Bemegy, túr, szimatol az Áspis;
Csak vas Ráspolyra lel, s rágja, miként a Port.
Szól a Vasreszelő – de nem gyűlölve őt, nem – :
„Botor állat! Mit sündörögsz köröttem?
Akit rágsz, keményebb, mint te!
Kis Kígyó, bohó, ostobácska,
Nem harapnál magnyit se le,
S a fogad máris belevásna –
Mit? Szádban nem maradna fog!
Rajtam az Idő foga fog!”
Tinéktek szól ez itt, kiknek az agya lágya
Nem jó semmire sem, hát marni, ölni vágyna.
Hasztalan zúgtok mint a kas.
Azt hiszitek, hogy árt annak, mi szép, ezer nyű?
Egy nagy művet az elnyű?
Réz számotokra az, gyémánt, acél – a vas.