Füst Milán: Egy hellenista arab költő búcsúverse
Egy hellenista arab költő búcsúverse (Hungarian)Ó én völgyem, hegyem, S ó én szép, barna feleségem, S ó lágy, légi kéz, mely végigsimítottad homlokomat, S ti éjszaka örvényei s fekete tüzei szivemnek, S félelmek anyja, te hármas Hekaté, -
Én elmegyek, én elmegyek, örökre búcsúzom, S nincs gyermeki báj, amely kicsalna siromból S barna lánynak édes panasza, mely mosolyra késztetné ajkam, Mert néma lettem, mint a föld, S néhány évszázad múlva felszánt a földmüvelő S csontjaim porát a szél összekavarja.
|