De Amicis, Edmondo: A vasút (Sulla strada ferrata I in Hungarian)
|
Sulla strada ferrata I (Italian)Corre il treno sonante in riva al mare. Entra del monte ne la negra mole, Esco, e d’un grido risaluta il sole, E dentro al bosco sibilando spare;
Quindi sul ponte rimbombante appare. Borghi sorvola, camposanti, aiuole, E cupe valli taciturne e sole E quete ville solitarie e care;
E simili a fantasime sui piani Passano le casupole e le piante E fuggono gli attoniti villani,
E poi rallenta il corso anzi la meta, E grave tra edifici alti l’ansante Ira dei negri ordigni arsi si cheta.
|
A vasút (Hungarian)A vonat a tenger felé zörög, átvág a hegy kivájt, fekete öblén, kijő, a napfényt víg füttyel köszöntvén s eltűn az erdő lombjai mögött.
Rázkódva a dübörgő hídra fut, szérűkön és sírkerteken dörömböl, elsurran a magányos, néma völgy-öl, vágtatnak a nyugodt tanyák, faluk.
Cserjéken és legyűrt füvek felett vas-teste száguld, mint a képzelet, megáll az ijedt paraszt szeme rajta.
Aztán alig fut, kattog szelíden s nagy paloták közt végre elpihen az összepörkölt vascsapok haragja.
|