Montale, Eugenio: A magány (La solitudine in Hungarian)

Se mi allontano due giorni

i piccioni che beccano

sul davanzale

entrano in agitazione

secondo i loro obblighi corporativi.

Al mio ritorno l'ordine si rifà

con supplemento di briciole

e disappunto del merlo che fa la spola

tra il venerato dirimpettaio e me.

A così poco è ridotta la mia famiglia.

E c'è chi ne ha una o due, che spreco, ahimè!

Ha elmegyek két napra,

az ablakpárkányon csipegető galambok

társasági kötelezettségeiknek megfelelően,

izgatottá válnak.

Visszatértem után,

egy adag ráadásmorzsa hozzáadásával,

a rigó nemtetszésére, aki ide - oda száll

köztem és a tisztelt szemközt lakó szomszéd között,

helyre áll a rend.

Lám, mily végre jutott a családom.

És van, akinek egy vagy kettő is van, sajnálatos pazarlás.