Velho Tema III (Portuguese)
Belas, airosas, pálidas, altivas,
Como tu mesma, outras mulheres vejo:
São rainhas, e segue-as num cortejo
Extensa multidão de almas cativas.
Tem a alvura do mármore; lascivas
Formas; os lábios feitos para o beijo;
E indiferente e desdenhoso as vejo
Belas, airosas, pálidas, altivas…
Por quê? Porque lhes falta a todas elas,
Mesmo às que são mais puras e mais belas,
Um detalhe sutil, um quase nada:
Falta-lhes a paixão que em mim te exalta,
E entre os encantos de que brilham, falta
O vago encanto da mulher amada. Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://peregrinacultural.wordpress.com |
|
Régi téma III (Hungarian)
Illatosnak, halványnak, büszke szépnek,
mint te magad, látom a többi hölgyet:
királynők, s fogoly lelkek özönölnek
nyomukban, miként végtelen kíséret.
Az ajkuk csókra termett; megigéznek
bájukkal; mint a márvány, fehérlőek;
s közönyben, megvetően látom őket
illatosnak, halványnak, büszke szépnek.
Miért? Mert hiányzik mindegyiküknél,
bár mind legtisztább, legszebb drága tündér,
egy szinte semmi rész finom hatása:
belőlük téged áldó szenvedélyem
hiányzik, s izzó bájukból aképpen
a szeretett asszony titkos varázsa.
Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://irc.sunchat.hu/vers/ |
|